Híreink

A Szent Imre Kör tisztikara

Az egyetemi Szent Imre Kör védnökeiül Galttfelder Gyula csanádi püspököt, Várhelyi József prelátust, dr. Aigner Károly főispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert kérték fel az egyetemi diákok.

Szegénysorsú egyetemi hallgatók vendéglátása

A szegénysorsú menekült egyetemi hallgatók helyzetének javítása érdekében a Katolikus Kör és az Egyetemi Szent Imre Kör útján felajánlott vendégebédekért a körök elnökségei ezúton is köszönetet mondanak a nemesszívű felajánlóknak. Hetenkint kétszer, illetve háromszor vendégül látnak egy, illetve két egyetemi hallgatót:

Egyetemi hallgatók a mentők szolgálatában

A Csaba egyetemi egyesület harmad- és negyedéves orvoskari tagjai fölkeresték Papp Ferenc tűzoltóparancsnokot, és annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy budapesti mintára ők is részt akarnak venni a mentési munkálatokban.

Egyetemi polgárok tüntető felvonulása Kószó államtitkárhoz

„Pfuj Bottka!” – Kószó a kötelességét teljesítette – „Menjenek haza és tanuljanak!”

Vasárnap, a délutáni órákban híre járt, hogy a Szent Imre Kör egyetemi hallgatói tüntetésre készülnek dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos ellen. A hír nyomán nagy nyugtalanság támadt a városban, és a nyugtalanságot még fokozta az a körülmény, hogy estefelé egyetlen fehérsapkás egyetemi hallgató sem volt látható az utcákon.

A DMKE széképülete

A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgatósága szerdán délután a DMKE-palota tanácskozó termében dr. Dobay Gyula elnökletével ülést tartott. Klug Péter igazgató fölhatalmazást kért az elnökség számára a széképület tatarozására vonatkozólag. Az árajánlatok szerint a kőműves munka 10.000, a festés pedig 6300-9100 koronába kerülne. A tatarozás halaszthatatlan, márcsak azért is, mert az árak napról-napra fokozódnak. Az igazgatóság ezután fölhatalmazta az elnökséget, hogy az épület tatarozását a bejelentett összeg keretei között végeztesse el.

Akik a numerus clausus betartása fölött őrködnek

A Turul Szövetség és a szegedi egyetem – Hadparancs az Attila tek. Vezérségének

Mialatt az országot a lét ezernyi nyomasztó gondja őrli, mikor minden komoly erőnek az összeforrasztásán fáradozik a pénzügyminiszter,[1] mikor a komoly munka megteremtésének pillanata a nemzet élete árán késhet csak tovább, azalatt a mi derék egyetemi hallgatóink félretéve a hazafiúi bánatot, mit sem törődve azzal, hogy az „istennyila” valóban belevágódott gazdasági életünkbe, fölvették ismét az elejtett fonalat, s fűzik tovább a destruktív szálat az immár háromesztendős orsóra.

 

[1] Kállay Tibor 1921. december 3. és 1924. február 20. között volt pénzügyminiszter.