A Délmagyarország 1972. február 8-án megjelent cikke
A Délmagyarország 1973. november 29-én megjelent cikke
Másfél éves szünet után a kultuszminiszter szegedi látogatása idején, hétfőn ismét eltávolították a zsidó vallású diákokat. – A zsidó vallású hallgatók emlékiratot nyújtanak át Klebelsbergnek. Megállapították a verekedők névsorát – A rektor a legszigorúbb rendszabályokat ígéri.
Egy héttel ezelőtt valaki kiírta a szegedi egyetem hirdetőtáblájára az ismert jelmondatot: „Üsd a zsidót!” Ugyanakkor kiírták a I. sz. tanterem nagy falitáblájára, hogy: „Éljen a numerus clausus!” Ilyen és hasonló megmozdulásokból nemcsak az egyetem polgárai, hanem az egészen újonc gólyák is meglehetős biztonsággal tudtak következtetni arra, hogy mi fog következni. Csalódás ez alkalommal sem érte azokat, akik hallották, hogy a bajtársak megelégelték az egyetemi nyugalmat, de azokat sem, akikhez eljutott a hír, hogy hétfőn kezdik meg a hergelést. Azt mondják, hogy a mostani hangoskodást nagymértékben befolyásolja az a hír, hogy Klebelsberg Kunó Szegeden tartózkodik.
A verekedések a központi egyetemen kezdődtek, és még hétfőn délelőtt átterjedtek a bölcsészeti fakultásra.
Szerdán este nyitotta meg a szegedi egyetemisták Bethlen Gábor Köre szociálpolitikai és gazdasági előadásciklusának ezidei kollégiumát. Elnöki megnyitót Buday György, a MEFHOSZ országos kultúralelnöke mondott. Ismertette a háború utáni gazdasági helyzet irracionális kinövéseit. Rámutatott arra, hogy egyáltalán nem gazdaságos Ausztria háború utáni agrárpolitikája, amely az importraszorulás kiküszöbölése céljából, hegyeiből nagy áldozatokkal is mezőgazdasági terményeket akar kicsikarni, ugyanakkor, amikor kimondott agrárországok nem tudják elhelyezni feleslegeiket. Ebből csakis a komoly gazdasági közvélemény megteremtése, a közgazdasági kritika lehet a kiút. Ennek kiművelését szolgálja a Bethlen Gábor Kör szociálpolitikai és gazdasági kollégiuma, amely előadások rendezésével igyekszik a gazdasági kérdések iránti érdeklődést felkelteni. Ezzel egészítik ki a tanyai agrársettlement tanyai falukutató és népművelő munkáját.
A szegedi egyetemi hallgatók tanyai agrársettlement mozgalmának jelentős etapja volt az elmúlt napokban. A békési tanyavilágban tartottak három előadást éspedig az elsőt Rosszerdőn, a másodikat pecei, a harmadikat a borosgyáni tanyákon.
A szegedi egyetemi ifjúság népművelő és tanulmányozó csoportja, az úgynevezett „tanyai agrársettlement” most kezdte meg dorozsmai előadássorozatát.[1] A megnyitó előadásra több száz főnyi közönség gyűlt össze a községi közgyűlési teremben és nagy érdeklődéssel hallgatta végig a szegedi fiatalok előadását.
Az iskolán kívüli népművelési bizottság nevében az előadások megszervezője, Czékus Frigyes üdvözölte az agrársettlement mozgalom tagjait, majd Buday György, a tanyai agrársettlement elnöke tartott előadást „A társadalmi fejlődés útja” címen. Előadásában részletesen ismertette az emberi együttélés kialakulását, a társadalmi gazdálkodás kifejlődését és jelenlegi krízisét. Ismertette az új magyar értelmi fiatalságnak azokat a törekvéseit, amelyek jó szándékkal fordulnak a magyar nép és munkásság súlyos életkérdései felé. Ezek a fiatalok új és szociálisabb világot akarnak teremteni, és ezért keresik a kapcsolatot már most is a nép szélesebb rétegeivel. Ez a célja a szegedi fiatalok két éve működő agrársettlement mozgalmának is.
[1] Az előadássorozat első napját 1931. február 8-án tartották meg; az előadók névsora jól mutatja, hogy a munkában részt vettek a Művészeti Kollégium majdani tagjai közül többen (Buday György, Berczeli Anzelm Károly, Balla Sándor), de rajtuk kívül olyanok is (pl. Bocskay Kata, Baji János), akik különböző okok miatt a Művészeti Kollégiumba már nem kerültek bele.
Vasárnap délután több száz főnyi közönség részvételével rendezte meg a szegedi egyetemi ifjak tanyai agrársettlement mozgalma dorozsmai előadássorozatának legújabb előadását. Czékus Frigyes tanító üdvözölte a szegedi diákok mozgalmát, és tolmácsolta a dorozsmaiak lelkesedését, amellyel a szegedi diákokat fogadja. Utána Buday György, az agrársettlement elnöke tartott előadást és szociológiailag vizsgálta a magyar társadalmi problémák gyökereit. Bocskay Kata Ady Endre és Juhász Gyula verseiből szavalt, Horváth Péter[1] az élősdi állatokról és azok betegségokozó hatásairól tartott képekkel illusztrált előadást. Bálint Sándor vetítettképes előadást tartott a szegedi és dorozsmai élet történeti kialakulásáról, a pásztorkodás és a szegedi gazdálkodás kezdeteiről, Balla Sándor tréfás jogi eseteket mondott el, amelyeket az agrársettlement működése során hallott a különböző tanyacsoportokban.
[1] Horváth Péter és Bálint Sándor személyében az egyetem fiatal oktatói is bekapcsolódtak a munkába.
A szegedi Bethlen Gábor Kör által rendezett Művészeti Kollégium előadásciklusának első összejövetele kedden délután zajlott le a központi egyetem előadótermében. Szokolay Béla, az Országos Iparművészeti Társulat titkára tartott igen érdekes, vetített képekkel illusztrált előadást: Népművészettől iparművészetig címmel. Az előadó meghatározta a népművészet helyzetét, amely távol a képzőművészettől és bizonyos fokig távol az iparművészettől, pusztán gyakorlatias. A nép nem ismeri a l’art pour l’art művészetet.
