Híreink

Befejeződtek a félévi vizsgák az egyetemeken, főiskolákon

A Délmagyarország 1972. február 8-án megjelent cikke

Sportmunka a tanárképző főiskolán

A Délmagyarország 1972. február 13-án megjelent cikke

Magyar-szovjet felsőoktatási egyezmény

A Délmagyarország 1972. január 22-én megjelent cikke

Egyetemi hallgatók szociális ellátottsága

A Délmagyarország 1972. július 25-én megjelent cikke

Pedagógusjelöltek seregszemléje

1972. május 16-án megjelent cikke

Szegedi egyetemisták külföldi építőtáborokban

A Délmagyarország 1972. május 28-án megjelent cikke

Diákköri konferencia a főiskolán

A Délmagyarország 1972. március 10-én megjelent cikke

Egyetemi színjátszók találkozója

A Délmagyarország 1972. március 30-án megjelent cikke

Országos diákparlament

A Délmagyarország 1972. november 28-án megjelent cikke

Ösztöndíj-módosítás az egyetemeken

A Délmagyarország 1972. szeptember 5-én megjelent cikke

Munkásfiatalok és egyetemisták

A Délmagyarország 1973. április 8-án megjelent cikke

Egyetemisták időbeosztása

A Délmagyarország 1973. április 18-án megjelent cikke

Az óvodáktól az egyetemekig

A Délmagyarország 1973. január 11-én megjelent cikke

A felsőoktatás szerkezetének kérdései

A Délmagyarország 1973. január 16-án megjelent cikke

A KISZ egyetemi és főiskolai tanácsának ülése

A Délmagyarország 1973. november 29-én megjelent cikke

Egyetemi kupa Szegeden

A Délmagyarország 1974. április 11-én megjelent cikke

Művelődéselméleti nyári egyetem

A Délmagyarország 1974. július 25-én megjelent cikke

Vizsgák-egyetemeken, főiskolákon

A Délmagyarország 1974. június 6-án megjelent cikke

Az egyetemi hallgatók családi pótlékáról

A Délmagyarország 1974. június 18-án megjelent cikke

A JATE ifjúsági parlamentje

A Délmagyarország 1974. május 25-én megjelent cikke

Ifjúsági klubvezetők fóruma

A Délmagyarország 1975. december 18-án megjelent cikke

Tanárképző Főiskola

A Délmagyarország 1975. február 4-én megjelent cikke

Tízezer fiatal Szegedre tart

1975. június 5-én megjelent cikke

Kapunyitás az egyetemeken és a főiskolákon

1975. szeptember 4-én megjelent cikke

Hétfőn délelőtt verekedést rendeztek a szegedi egyetemen

Másfél éves szünet után a kultuszminiszter szegedi látogatása idején, hétfőn ismét eltávolították a zsidó vallású diákokat. – A zsidó vallású hallgatók emlékiratot nyújtanak át Klebelsbergnek. Megállapították a verekedők névsorát – A rektor a legszigorúbb rendszabályokat ígéri.

Egy héttel ezelőtt valaki kiírta a szegedi egyetem hirdetőtáblájára az ismert jelmondatot: „Üsd a zsidót!” Ugyanakkor kiírták a I. sz. tanterem nagy falitáblájára, hogy: „Éljen a numerus clausus!” Ilyen és hasonló megmozdulásokból nemcsak az egyetem polgárai, hanem az egészen újonc gólyák is meglehetős biztonsággal tudtak következtetni arra, hogy mi fog következni. Csalódás ez alkalommal sem érte azokat, akik hallották, hogy a bajtársak megelégelték az egyetemi nyugalmat, de azokat sem, akikhez eljutott a hír, hogy hétfőn kezdik meg a hergelést. Azt mondják, hogy a mostani hangoskodást nagymértékben befolyásolja az a hír, hogy Klebelsberg Kunó Szegeden tartózkodik.

            A verekedések a központi egyetemen kezdődtek, és még hétfőn délelőtt átterjedtek a bölcsészeti fakultásra.

Dános Árpád előadása a Bethlen Gábor Körben

Szerdán este nyitotta meg a szegedi egyetemisták Bethlen Gábor Köre szociálpolitikai és gazdasági előadásciklusának ezidei kollégiumát. Elnöki megnyitót Buday György, a MEFHOSZ országos kultúralelnöke mondott. Ismertette a háború utáni gazdasági helyzet irracionális kinövéseit. Rámutatott arra, hogy egyáltalán nem gazdaságos Ausztria háború utáni agrárpolitikája, amely az importraszorulás kiküszöbölése céljából, hegyeiből nagy áldozatokkal is mezőgazdasági terményeket akar kicsikarni, ugyanakkor, amikor kimondott agrárországok nem tudják elhelyezni feleslegeiket. Ebből csakis a komoly gazdasági közvélemény megteremtése, a közgazdasági kritika lehet a kiút. Ennek kiművelését szolgálja a Bethlen Gábor Kör szociálpolitikai és gazdasági kollégiuma, amely előadások rendezésével igyekszik a gazdasági kérdések iránti érdeklődést felkelteni. Ezzel egészítik ki a tanyai agrársettlement tanyai falukutató és népművelő munkáját.

Szegedi egyetemi hallgatók előadása a békési tanyákon

A szegedi egyetemi hallgatók tanyai agrársettlement mozgalmának jelentős etapja volt az elmúlt napokban. A békési tanyavilágban tartottak három előadást  éspedig az elsőt Rosszerdőn, a másodikat pecei, a harmadikat a borosgyáni tanyákon.

Az egyetemi diákok agrársettlementje Dorozsmán

A szegedi egyetemi ifjúság népművelő és tanulmányozó csoportja, az úgynevezett „tanyai agrársettlement” most kezdte meg dorozsmai előadássorozatát.[1] A megnyitó előadásra több száz főnyi közönség gyűlt össze a községi közgyűlési teremben és nagy érdeklődéssel hallgatta végig a szegedi fiatalok előadását.

            Az iskolán kívüli népművelési bizottság nevében az előadások megszervezője, Czékus Frigyes üdvözölte az agrársettlement mozgalom tagjait, majd Buday György, a tanyai agrársettlement elnöke tartott előadást „A társadalmi fejlődés útja” címen. Előadásában részletesen ismertette az emberi együttélés kialakulását, a társadalmi gazdálkodás kifejlődését és jelenlegi krízisét. Ismertette az új magyar értelmi fiatalságnak azokat a törekvéseit, amelyek jó szándékkal fordulnak a magyar nép és munkásság súlyos életkérdései felé. Ezek a fiatalok új és szociálisabb világot akarnak  teremteni, és ezért keresik a kapcsolatot már most is a nép szélesebb rétegeivel. Ez a célja a szegedi fiatalok két éve működő agrársettlement mozgalmának is.

 

[1] Az előadássorozat első napját 1931. február 8-án tartották meg; az előadók névsora jól mutatja, hogy a munkában részt vettek a Művészeti Kollégium majdani tagjai közül többen (Buday György, Berczeli Anzelm Károly, Balla Sándor), de rajtuk kívül olyanok is (pl. Bocskay Kata, Baji János), akik különböző okok miatt a Művészeti Kollégiumba már nem kerültek bele.

Az egyetemi diákok agrársettlement mozgalmának újabb előadása Dorozsmán

Vasárnap délután több száz főnyi közönség részvételével rendezte meg a szegedi egyetemi ifjak tanyai agrársettlement mozgalma dorozsmai előadássorozatának legújabb előadását. Czékus Frigyes tanító üdvözölte a szegedi diákok mozgalmát, és tolmácsolta a dorozsmaiak lelkesedését, amellyel a szegedi diákokat fogadja. Utána Buday György, az agrársettlement elnöke tartott előadást és szociológiailag vizsgálta a magyar társadalmi problémák gyökereit. Bocskay Kata Ady Endre és Juhász Gyula verseiből szavalt, Horváth Péter[1] az élősdi állatokról és azok betegségokozó hatásairól tartott képekkel illusztrált előadást. Bálint Sándor vetítettképes előadást tartott a szegedi és dorozsmai élet történeti kialakulásáról, a pásztorkodás és a szegedi gazdálkodás kezdeteiről, Balla Sándor tréfás jogi eseteket mondott el, amelyeket az agrársettlement működése során hallott a különböző tanyacsoportokban.

[1] Horváth Péter és Bálint Sándor személyében az egyetem fiatal oktatói is bekapcsolódtak a munkába.

Nyilvánosság elé lép a Művészeti Kollégium

A szegedi Bethlen Gábor Kör által rendezett Művészeti Kollégium előadásciklusának első összejövetele kedden délután zajlott le a központi egyetem előadótermében. Szokolay Béla, az Országos Iparművészeti Társulat titkára tartott igen érdekes, vetített képekkel illusztrált előadást: Népművészettől iparművészetig címmel. Az előadó meghatározta a népművészet helyzetét, amely távol a képzőművészettől és bizonyos fokig távol az iparművészettől, pusztán gyakorlatias. A nép nem ismeri a l’art pour l’art művészetet.