Híreink

Kosztolányi emlékest

Nagyban folynak az előkészületek a MIEFHOE Kosztolányi estjére, amelyet az egyesület más diákegyesületek tagjaival karöltve 23-án, szombaton este fél 9-kor rendez. Az est, amely a költő halála óta Szegeden az első lesz, rendkívül színesnek és magas nívójúnak ígérkezik. Kosztolányiról előadást tart Paku Imre, L. Szász Károly Kosztolányi verseket, Kun Éva Kosztolányi prózákat ad elő, M. Havas Margit Goitein Ernő zongorakíséretével megzenésített Kosztolányi verseket énekel. 

Előadások

A MIEFHOE kedden este fél 9-kor az egyesület helyiségében kultúrestet tart. Előadó: Tabán Gyula „Teendőink és lehetőségeink” címmel.

Az egyetem francia filológia intézetének meghívására Eduard von Jan lipcsei tanár  február 3-án szerdán délután 3 órakor a bölcsészeti kar II. számú előadó termében (Leszámoló Palota) előadást tart „Der Regionalismus in der francözischen Literatur” címmel. 

Rendzavarás nélkül folyt le az egyetemi ifjúság nagygyűlése. Dr. Erdélyi László rektor nyugalomra inti az ifjúságot felhívásában

Dr. Erdélyi László rektor szerdán délelőtt a következő felhívást bocsátotta ki:

Egyetemi Polgárok! A pécsi és budapesti diákok tüntetéseinek hírei arra késztetnek, hogy szózatot intézzek a szegedi egyetemünk ifjaihoz.

Esti diákgyűlés az egyetemen

Általános rendőri permanencia, rendzavarás nem történt – A rektor felhívása a diákokhoz – Nyilas csoport az egyetem előadótermében – Végváry József: „Új kifejezést kell keresni a keresztény szó helyett…”

A Turul Szövetség szerdán este Szegeden tartott nagygyűlést a bölcsészeti kar nagy előadótermében. A gyűlésen megjelent a Turul vezérkara, az esti gyorsvonattal érkezett Szegedre Végváry József képviselő, országos fővezér Dr. Dérczy Ferenc és Bánkúthy László társaságában. Velük együtt érkezett gróf Festetics Domokos népképviselő. A bölcsészkari épület felé vezető utat ismeretlenek teleszórták papír nyilaskeresztekkel. A rektor által kibocsájtott kékszínű plakátok fogadták a gyűlésre érkezőket. Nyolc órára megtelt a hatalmas terem. A megjelentek között volt dr. Kiss Albert és dr. Veress Elemér professzor. A terem jobb felső sarkában egy csoport nyilaskeresztes fiatalember helyezkedett el, és időnként „Bártorság” kiáltásokkal adott életjelet magáról. Az épület körül detektívek és rendőrök cirkáltak. A rendőrség szerdán este permanenciát tartott, beavatkozásra azonban nem került sor, a gyűlés után a diákok szétoszlottak az utcákon.

Nyugalom az egyetemen

A rendőrség egész nap készenlétben volt, de rendzavarás nem történt. Rendőri díszszemle a Széchenyi téren. Szegeden nem zavarták meg a Lovagias ügy előadását

A Turul Szövetség éjszakába nyúló nagygyűlése után csütörtökön délelőtt a legteljesebb rend uralkodott úgy az egyetemen, mint a város utcáin. Rendzavarás sehol sem történt. A zsidó vallású egyetemi hallgatók minden fakultáson megjelentek az előadásokon, de nyoma sem volt az előző esti izgatott hangulatnak. A legteljesebb nyugalmat lehetett tapasztalni, mint egyéb alkalmakkor. Mindamellett a rendőrség minden óvintézkedést megtett az esetleges rendbontás csírájában való elfojtására. Azokat a helyeket, ahol más években tüntetés szokott lenni, a renőrség megszállva tartotta. A városháza kapualjában a kerékpáros rendőrszakasz kerékpárjai karddal felszerelve voltak kitámasztva, hogy minden pillanatban rendelkezésre álljanak a rendőröknek.

Az Emericanás ifjúság tiltakozik a liberális sajtó ferdítései ellen

Az Emericanától a következő levelet kapta a Szegedi Új Nemzedék szerkesztősége.

A szegedi ifjúság márciusi ünnepén történt sajnálatos incidenssel kapcsolatban, különösen a liberális sajtó részéről oly közlemények jelentek meg, amelyek a valóságtól teljesen eltérőek, s a lefolyt eseményeket téves beállításban elferdítik.

A Foed. Emericana nevében olyan kéréssel fordulunk a T. Szerkesztő Úrhoz, szíveskedjék az olvasó közösség tájékoztatására az alábbiakat közölni: A Foed. Emericana szegedi ifjúsága tiltakozik különösen a baloldali, liberális sajtó azon beállítása ellen, hogy az ifjúság március 15-én elhangzott, illetve félbeszakított beszéde szélsőséges hangú és méltatlan lett volna Március Idusának ünnepi mivoltához. Szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy kinőttünk abból a korból, hogy a történelemből jól ismert események állandó hangsúlyozásával és egy pár frázissá minősített szólam elmondásával adjuk meg a kegyeletet a múlt emlékének. 

Erdélyi László rektor válasza a Turul Szövetség nyílt levelére

„Ha a rektor szerető, atyai szavai hatástalanok volnának, kénytelenek lennénk az ifjúsági egyesületektől távol maradni, és gyűléseiket az egyetem falai között nem engedélyezni.”

Ismeretes, hogy a hétfői márciusi ünnepségen az ifjúság szónokát beszéde közben dr. Erélyi László rektor figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál, és ne térjen el a márciusi ünnepségek magasztos hangulatától. Az ünnepség ezután zavar nélkül, nyugodtan ért véget. A Turul Szövetség a gyűlés után rögtönzött értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy nyílt levél formájában válaszol a rektornak. Ezt a nyílt levelet szerdán eljuttatták a rektorhoz. 

Könyvek és könnyek…Néhány szó a szegedi egyetemi ifjúság szociális gondozásáról

Aki kevéssé is ismeri az egyetem belső életét, jól tudja, hogy a „tudományok csarnokában” valami különös légkör uralkodik. Az egyetemi oktatás szelleme és módszere hozza ezt magával. A folyosókon kisebb-nagyobb csoportok sétálnak, hullámzó beszélgetés és vita folyik egy-egy új tanulmányról, könyvről, felfedezésről. A szemináriumok asztalainál könyvhegyek között élénkszemű fiatal fejek hajolnak a betűsorok fölé, bibliográfiát állítanak össze. A laboratóriumok mélyén komoly kísérletek folynak, termékeny gondolatok születnek, eszmékről folyik a vita. A mai élet zűrzavarából idetévedő külső szemlélő számára gondtalannak látszó világ ez, pedig a modern élet minden betegsége, gondja és baja egyre jobban kopogtat az egyetem kapuin is. Tanulmányuk derekán álló hallgatók tűnnek el sorainkból máról-holnapra, a tiszta tekinteteket valami fátyol homályosítja el, néha-néha erősebb szavak törnek elő a máskor annyira komolyak ajkairól, és egyszer-másszor kibuggyannak a szenvedés és nélkülözés könnyei is. A húsvét megváltó ünnepén szóljunk néhány szóval azokról az intézményekről, amelyek az ifjúság segítségére létesültek, könnyeket törölnek és biztosítják a lehetőségek szerint a tudományok hűséges szolgálatát. 

Hiába akarják megölni az egyéniséget, az egyéniség megölhetetlen. Ravasz László püspök beszéde a Bethlen Gábor Kör jubileumi estjén

Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Bethlen Gábor Köre a kolozsvári megalakulás 35. és a szegedi fennállás 10-ik évfordulója alkalmából szombaton este jubileumi estet rendezett a Tisza-szálló nagytermében, amelyet a hallgatóság teljesen megtöltött. Az est előkelő közönségének soraiban megjelent dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. altábornagy, országgyűlési képviselő és dr. Pálfy József polgármester is.

Márciusi incidens a Turul vasárnapi gyűlése előtt

A Turul Szövetség szegedi kerülete vasárnap délután vezértanácsi tábort tartott, amelyen megjelent dr. Dérczy Ferenc országos turulvezér is. Az ülés napirendje előtt László Nándor, a Turul szegedi tagozatának gazdasági vezetője megemlékezett arról, hogy dr. Gyurki Gyula kerületi vezér 15 éve aktív tagja a Turul Szövetségnek. Ezután az ügyosztályok vezetői számoltak be működésükről, majd a vezértanács kimondta, hogy az ismeretes március 15-i, Kossuth-szobor előtt lezajlott incidenst lezártnak tekinti, azzal a levéllel, amelyet – mint jelentettük – dr. Erdélyi László professzornak, az egyetem rektorának küldött. A rektor volt az, aki félbeszakította a diákok szónokát és az ünnepség méltóságára figyelmeztette. A vezértanács az ifjúság kívánságait írásba foglalva küldte el a rektorhoz.

„A mai ember úttalanságában önmaga rabjának látja magát” Sándor István főiskolai tanár előadása az egyéniség csődjéről

Sándor István dr. főiskolai tanár az Emericana katolikus szabadegyetemén kedden este érdekes előadást tartott nagy hallgatóság előtt a tanárképző főiskola dísztermében. Előadásának címe „Az egyéniség csődje” volt, mely első része a „Társadalmi válság regényeinkben” című előadássorozatának.

Bevezetőjében ismertette az újabb irodalomtudomány álláspontját, amely nem pusztán formai mozzanatok összességét látja a művekben, hanem vallomást egy-egy kor emberéről, problémáiról, életérzéséről, gondolkodásáról. Modern regényirodalmunk tanulsága szerint soha olyan ellentétes, paradox vonásokból nem volt összetéve egy-egy korszak emberarca, mint a miénk, a társadalom mai válsága végeredményben éppen a kornak ebből a belső zűrzavarából ered, amelyet egy túlhajtott individualizmus szabadított a világra. Regényhőseink hat típusa, akiknek részletes természetrajzát adja az előadó s kialakulásuk történelmi útját is megrajzolja: a nagystílű ember, a kereső, a csavargó, a fenegyerek, az elveszett ember és a kisember. Ezen a vonalon érkezünk el az alázatos ember igen halvány körvonalakkal jelentkező típusához, akinek feltűnése az adott viszonyok között lázadás. 

A jövő péntekre engedélyezte dr. Erdélyi László rektor a szegedi egyetemi ifjúság nagygyűlését. Maga Erdélyi László elnököl a gyűlésen a rend biztosítása érdekében

Emlékezetes, hogy a szegedi egyetemi ifjúság március 15-i ünnepélyén dr. Erdélyi László rektor és az ifjúság szónoka között éles szóváltásra került sor. A rektor felszólította a szónokot, hogy az ifjúság kívánságát ne az ünnepségen terjessze elő, hanem – minként azt Hóman Bálint kultuszminiszter is kívánja – kéréseiket foglalják memorandumba, és a memorandumot juttassák el hozzá, illetve a kultuszminiszterhez. Március 15. után az ifjúság gyűlésre kért engedélyt, a rektor azonban az izgatott hangulatra való tekintettel a gyűlést nem engedélyezte, hanem az ifjúságot húsvéti vakációra küldte.

A jövő péntekre engedélyezte dr. Erdélyi László rektor a szegedi egyetemi ifjúság nagygyűlését. Maga Erdélyi László elnököl a gyűlésen a rend biztosítása érdekében

Emlékezetes, hogy a szegedi egyetemi ifjúság március 15-i ünnepélyén dr. Erdélyi László rektor és az ifjúság szónoka között éles szóváltásra került sor. A rektor felszólította a szónokot, hogy az ifjúság kívánságát ne az ünnepségen terjessze elő, hanem – minként azt Hóman Bálint kultuszminiszter is kívánja – kéréseiket foglalják memorandumba, és a memorandumot juttassák el hozzá, illetve a kultuszminiszterhez. Március 15. után az ifjúság gyűlésre kért engedélyt, a rektor azonban az izgatott hangulatra való tekintettel a gyűlést nem engedélyezte, hanem az ifjúságot húsvéti vakációra küldte.

Az egyetemi ifjúság nagygyűlése 12 pontban terjeszti a magyar társadalom elé az ifjúság kívánságait. Ifj. Tóth László az idegenből vett eszmék ellen

Az egyetem bölcsészkarának auditorium maximumában nagy érdeklődéssel várt gyűlését pénteken délelőtt tartotta meg a szegedi egyetemi ifjúság. Már jóval a gyűlés megkezdése előtt zsúfolt padsorokban ott szorongott az egyetemi hallgatók nagy tábora, élükön a különböző bajtársi egyesületek vezetőivel. 11 óra után néhány perccel nyitotta meg dr. Erdélyi László rektor a nagygyűlést. Szeretettel köszöntötte az ifjúságot, mely most végre pontokba akarja konkretizálni régi vágyait és terveit. Biztosította a jelenlévőket, hogy az egyetem hallgatósága és ő maga is a legmesszebbmenően támogatja az ifjúság jogos kívánságait. Elsőnek Schneider Jenő szólalt fel, a Turul Szövetség nevében, és kifejtette, hogy az ifjúság nagygyűlése azért ült össze, hogy véglegesen tisztázza a közte és az egyetem rektora között a márciusi eseményekkel támadt sajnálatos félreértéseket, és hogy végleges formába öntse kívánságait.

„A magyar ifjúság a Szent István-i kereszttel akar küzdeni, amely a magyar kultúrával ezer éve összeforrt, nem kell nekünk semmiféle külön kereszt”

Zöldingesek botrányt rendeztek a szegedi diákságnak pénteki gyűlésén

Dr. Erdélyi László rektor: „Nem tudok különbséget tenni magyar és magyar között” – A szegedi 12 pontot felterjesztik a kormányhoz

Pénteken délelőtt 11 órára hívták össze az egyetemi bölcsésztudományi kar nagy előadótermébe a szegedi egyetem hallgatóságát, hogy a múlt héten a bajtársi egyesületek által kidolgozott úgynevezett szegedi pontokat ismertessék és megvitassák. A bölcsészet kari épületet körbevettek a detektívek, kerékpáros rendőrjárőrök cirkáltak az utcákon és a városházán is rendőri permanencia várakozott. A gyűlés iránt nem mutatkozott túl nagy érdeklődés, még a gyűlés előtti percekben is üres székek tátongtak az auditórium padsoraiban. A folyosón feltűnt több zöldinges fiatalember, akik röpcédulákat szórtak. Ezek a nyilasok is bevonultak a terembe – bár legnagyobb részük nem egyetemi hallgató – és szokásukhoz híven a terem legfelsőbb részében helyezkedtek el, onnan kiáltozták a terembe ismert szólamaikat. A gyűlés úgy indult, hogy teljesen sima lefolyású lesz. 

A Turul sajtótáborozásán a közönség hitet tett a keresztény sajtó mellett

Az egyetem bölcsészeti karának nagy előadótermében vasárnap délelőtt rendezte a Turul nagy sajtó kulturtáborát, amelyen szeged város keresztény társadalma teljes számban megjelent. Balla Sándor megnyitó szavai után Várkonyi Hildebrand dr. a bölcsészeti kar dékánja üdvözölte a kulturtábor résztvevőit.

            Az üdvözlő szavak elhangzása után Iván Mihály beszélt a keresztény sajtó nagy fontosságáról, és a keresztény alapokon álló nyomdász-szakszervezetek megvalósítását sürgette. Ezután a közönség heves éljenzése közepette Rajniss Ferenc dr. országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. „Nemzeti kultúra annyit jelent – mondotta –, hogy egy népi törzs összeforr, és önmagát adja kulturális megnyilvánulásaiban. A háború előtti liberalizmus azt mondotta, hogy a kultúra nemzetközi. Mi csak akkor tudunk megmaradni, ha öntudatos, faji alapokon álló nemzet maradunk. 

Emericana az állástalan diplomásokért

Az Emericana állástalan diplomásai szerdán este tartották meg érdeklődéssel várt szokásos havi összejövetelüket.[1] A megjelent diplomások előtt Imre Iván dr. ismertette az elmúlt hónap eseményeit, külön hangsúlyozva Darányi Kálmán miniszterelnök jóindulatú figyelmét és megértését, amellyel az Emericana kezdeményezésére a Szegedi Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek által átnyújtott emlékiratot fogadta. A megkezdett munka sikerén felbuzdulva Talpay Emil dr. előterjesztésére a szerda esti gyűlés elhatározta, hogy feliratot terjeszt a kultuszminiszterhez, amelyben kérni fogja a kultuszminisztert az Emericana eddigi eredményes munkássága alapján a gyakorlati átképzés elősegítésére.

[1] A Foederatio Emericana országos központja már 1932 márciusában is felemelte szavát tízezer diplomás ifjú mielőbbi elhelyezése érdekében. Szegedi Új Nemzedék (1932) március 10. 2. oldal

A Turul Szövetség rendületlenül tovább fog küzdeni a keresztény ipar és kereskedelem ügyében

Ismeretes, hogy a Turul Szövetség szegedi kerületének vezérsége mozgalmat indított a keresztény iparosok és kereskedők üzleti fellendülése ügyében. Az Est c. baloldali lap ezzel kapcsolatban megkereste dr. Erdélyi László rektort, és kikérte a véleményét az ügyben.

A Turul Szövetség szegedi kerületének vezérsége erről első ízben az említett lapban megjelent közleményből szerzett tudomást, és éppen ezért péntek délutánra tanácskozásra jött össze, ahol foglalkozott Erdélyi László dr. rektorunk megjelent nyilatkozatával.

            A Turul Szövetség szegedi körlete kötelességet teljesített, amikor a magyar ipart és kereskedelmet védelmébe vette. Ezzel kapcsolatosan számított támadásokra. Előre érezte, hogy lesz, akiknek fájni fog, hogy a vásárló közönség látóköre kiszélesedik és keresztény iparosok és kereskedők sorsán könnyítenek. A Turul Szövetség mint a keresztény és nemzeti alapon álló ifjúság legnagyobb szervezete ismételten bejelenti, hogy kitűzött programját akkor is megvalósítja, ha ez bizonyos felfogással, szellemmel ellenkezik. Ami Erdélyi László rektor nyilatkozatát illeti, minden szavával tisztelettudóan, de nyílt, magyar férfit jellemző határozott becsületességgel szembehelyezkednek. 

Lázár Andor: „A nemzet sorsa attól függ, hogy eggyé tud-e kovácsolódni…” Az igazságügy miniszter nagyhatású beszéde a Protestáns Diákszövetség szegedi díszközgyűlésén

Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség szombaton este a Hungária Szálló különtermében tartotta jubileumi díszközgyűlését, amelyre Szegedre érkezett dr. Lázár Andor igazságügy miniszter is.[1] A miniszter az esti gyorsvonattal érkezett Szegedre, ahol a pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Az ünnepi közgyűlésen megjelent dr. vitéz Imecs György főispán, dr. Pálfy József polgármester, dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselő, dr. Buócz Béla rendőr-főkapitányhelyettes, Bakó László ref. Lelkész, dr. Láng-Militiczky Ernő táblaelnök, dr. Zombory Jenő főügyész, dr. Lukács Ignác járásbírósági elnök, dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnök, dr. Csekey István egyetemi tanár és igen sokan mások a közélet és a protestáns egyházi élet előkelőségei közül.

 

[1] Lázár Andor 1932. október 1. és 1938. március 9. között volt igazságügy-miniszter.

A Márciusi Front első előadása a szegedi diákság előtt

Kovács Imre és Erdei Ferenc az ifjúság kérdéseiről. – „A magyar jövő érdekében azonnali földreformra, komoly demokratikus politikára, titkos választójogra, gondolat- és sajtószabadságra van szükség.

A MEFHOSz szegedi csoportja rendkívül érdekes előadóestet szervezett szerdán este a Bethlen Gábor Kör helységében szépszámú hallgatóság előtt. Két nagysikerű könyv szerzője, Kovács Imre, akinek a Néma forradalom c. könyve aratott nagy sikert és Erdei Ferenc, a Futóhomok szerzője tartott előadást az ifjúság problémájáról. 

A Schola Emericana a diplomás ifjúság önállósítására Elhelyezkedései lehetőség az élelmiszer-ellenőrző és paprikaminősítési illetve kereskedelmi ügykörben

Írta Szanyi István fővegyész, a szegedi vegykísérleti és paprikakísérleti állomás vezetője

Megnehezült az idők járása. Sok ezer reményteljes, munkakedvtől és ambíciótól fűtött magyar testvér szeretne dolgozni, szeretne elhelyezkedni abban a reményben, hogy a jelenlegi szomorú körön átcsillámlik egy állás reménye, s azon keresztül nemcsak a munka és megélhetés, hanem a nem egész távoli családalapítás ma szinte utópisztikus gondolata is megvalósulhat. Az ország és a jövő érdekében meg kell kísérelni gondoskodni róluk, hogy munkánk folyamatos és folytatólagos legyen. Utódokat kell nevelni, akik alapos lendülettel és még alaposabb tudással dolgoznak a köz, mindnyájunk és az ország érdekében. Arról nemigen lehet szó – legalább is nagy általánosságban –, hogy a mi kenyerünkből engedjünk át egy-egy harapást, mert a miénk is kevés, fekete és csak a könnyektől puhul meg. Arról sem lehet szó – kevés kivétellel –, hogy lemondásunk árán juttassunk állást és kenyeret fiatal testvéreinknek: mert csak munkát tudnánk átengedni, de ezzel sajnos megélhetési lehetőséget nem. Új utakat kell keresni, s ez talán azért látszik kivihetőnek, mert a specializálódás, a feladatkörök szétágazása újabb munkaerők felvételét és sorompóba állítását nélkülözhetetlenné teszi. 

Az Emericana álláspontja a diplomás ifjúság önállósításáról 1.

Ma általánosan az a meggyőződés, hogy a diplomás ifjúság azért nem lép kereskedelmi pályára, mert a közfelfogás kereskedelemellenes, és általában lenézik, kevesebbre becsülik a kereskedőt, mint a tisztviselőt. Ha ez igaz, ettől a helytelen felfogástól meg kell szabadítani a magyar társadalmat. Be kell bizonyítani, hogy az egyes kereskedelmi ágazatok távolról sincsenek úgy túlterhelve, mint a közhivatali pályák, jövedelmezőségét tekintve pedig az intelligens, dolgozni akaró ember számára jóval többet jelentenek, mint amazok.

Szerény füzetünkben általános elvi alapokat kereső értekezések részben az ifjúsághoz szólnak, de nagy részben az intéző köröknek óhajtanak egy-egy gondolattal, segítséggel szolgálni. Az egyes foglalkozási ágak ismertetéséről szóló cikkek elsősorban magát a szenvedő ifjúságot kívánják tájékoztatni, és egyben ezen jó üzletágak felé csalogatni.

Az Emericana álláspontja a diplomás ifjúság önállósításáról 2.

Lélektani gondolatok a gazdasági pályaválasztáshoz

Ma már felesleges azt fejtegetni, hogy a tisztviselői pályák túlzsúfoltak, újabb elhelyezkedés ott alig lehetséges, az újabb nemzedéknek tehát inkább az önálló, gazdasági pályákon kell keresnie boldogulását. Éppígy vitán felül áll, hogy nemzeti érdekből is nagyobb számarányban kellene szerepelnie a keresztény magyar ifjúságnak a jövedelmezőbb gazdasági élet terén.

Az Emericana álláspontja a diplomás ifjúság önállósításáról 3.

Szeged és a fiatalság jövője

Szeged a világháború után elérte régi vágyát: egyetemi város lett belőle. Az ország második városa ezzel igen sokat nyert. A fejlemények tökéletesen igazolták azokat, akik évtizedeken át harcoltak a szegedi egyetemért. A városfejlesztés azonban továbbra is első problémánk maradt. Megállás nincs. Mert Budapesten kívül igazi nagyváros ebben az országban nincs. A milliós Budapest után következik Szeged és Debrecen százezer lelket meghaladó lakossággal. A voltaképpeni városi lakosság azonban Szegeden is, Debrecenben is alig 40.000 főnyi. Nagyvárosról tehát nem beszélhetünk.

Az állástalan diplomások és a gazdasági pályák

 

Tévedés volna azt gondolni, mintha az állástalan diplomások megoldatlan kérdése egyedül a magyar társadalom sebe volna. Illetékes nemzetközi szervezetek megállapították, hogy valamennyi művelt államban általában a szellemi munkások 25%-a nem talál megfelelő foglalkozást és megélhetést. A mi helyzetünk annyiban is hasonló az idegen országokéhoz, hogy megnyugtató és végleges rendezést eddig még sehol sem sikerült találni. A probléma mindenfelé érezteti, hogy az európai társadalom új, ésszerűbb átrendezésére van szükség. 

A Turulista gyógyszerészhallgatók napirendre tűzték a pángermán kérdés ismertetését

A Turul szövetségbe tömörült szegedi gyógyszerészhallgatók Rákóczi Bajtársi egyesülete szombaton tartott nagytáborát a gyógyszertani nagy előadóteremben. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Kéki Miklós vezér megnyitójában röviden beszámolt a soproni XVII. országos követtábor eseményeiről , majd a folyóügyek letárgyalása után Csapy Lajos, az egyesület darufője az aktuális pángermán mozgalomról tartott nagy figyelemmel kísért előadást. 

Gelei rektor: „Jelszavakkal lehet tömegeket izgatni, de problémákat megoldani nem lehet”

Egy zöldinges csoport botrányt rendezett a Turul szerda esti egyetemi gyűlésén

A Turul Szövetség szerda este gyűlést rendezett az auditorium maximumban, amelyet dr. Gelei József rektor nyitott meg. Dr. Dérczy Ferenc ismertette az ifjúság kívánságait. Mindenekelőtt a tandíjak és a mellékdíjak leszállítását kívánják. A magyar ifjúság csak a tehetség szelekcióját ismeri.

A gyűlés eddig nyugodt mederben folyt. A terem egyik sarkában zöldinges fiatalemberek ütöttek tanyát, akik ezután állandó közbekiabálásokkal zavarták a gyűlés nyugodt menetét. Dérczy arról beszélt ezután, hogy kívánják látni annak az 500 ifjúnak a névsorát, akit a GyOSz a Turul akciójaként elhelyezett.

 

Dr. Bolla Pál arról beszélt, hogy a Turul nem űz napi politikát, és nem tarozik politikai párthoz, kétségtelen azonban, hogy van olyan párt, amelynek programja vele egy síkon mozog. Dr. Szabó Gyula arról beszélt, hogy a Turul kollektív Magyarországot akar, de a magántulajdon elve alapján. A Turul antilegitimista, nem akar többé Habsburgot látni, végül támadta a Szent István Bajtársi Egyesületet.

A gyűlés 11 órakor ért véget. Amikor az ifjúság a nagyteremből kitódult, meglepve látta, hogy az egyetemi lépcsőházat teleszórták papírból kivágott nyilaskereszttel.

Délmagyarország XIII. (1937) december 2. 7. oldal

 

A szegedi MEFHOSz új békekonferencia összehívását kéri, mert a békediktátumok gyakorlati hatása ellentétben van a valláserkölcs, az emberiesség és az európai civilizáció követelményeivel.

A MEFHOSz szegedi csoportja kedden este Veress László elnöklése mellett elnöki tanácsot tartott, amelyen foglalkozott az európai külpolitikai helyzettel, és részletesen rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyek a magyar revíziós politika megvalósítása irányában az utóbbi időben megmutatkoztak.

Az elnöki tanács éppen a jelen helyzet felmérése következtében helyénvalónak tartja, hogy a szövetség kebelébe tömörülő egyetemi és főiskolai ifjúság nevében felirattal forduljon a kormányhoz, Revíziós Ligához és a magyar társadalomhoz. A Szegeden megtartott elnöki tanáccsal egyidőben a budapesti, pécsi, debreceni, miskolci csoportok hasonló értelemben határozati javaslatot fogadtak el.

A Turul Szövetség harcot indít a judeo-liberális sajtó ellen

A Turul Szövetség szegedi kerülete szombat délután tartott vezértanácsi tábora lelkes örömmel csatlakozott az országos vezérség által megindított röpirat hadjárathoz, amely a judeo-liberális sajtó nemzetromboló hatására hívja fel a figyelmet. Ez alkalommal számolt be a bálbizottság a Turul Egyetemi Bál fényes erkölcsi és anyagi sikeréről. A tábor elhatározta, hogy a befolyt báli jövedelmet teljes egészében szegénysorsú bajtársak segélyezésére fordítja.

„Az ifjúságnak vigyáznia kell, hogy ifjúi lelkesedésével nem élnek vissza”

Bornemissza Géza iparügyi miniszter Szegeden – Iparos küldöttségek – A miniszter és Várkonyi Hildebrand érdekes beszédei az egyetemen

„A Márciusi Ifjak nem agitátoriskolából kerültek ki, nem jelszavak ismétlésével töltötték életüket, hanem egyszerre voltak magyarok és európaiak” – Bornemissza Géza és Várkonyi Hildebrand beszéde a Turul márciusi ünnepségén