Híreink

Diák tanulmányút Konstantinápoly-Szentföld-Egyiptomba

A Párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osztálya, amely a MEFHOSZ tanulmányútjait rendezi, és az elmúlt szezonban 243 tanulmányutat indított 1050 résztvevővel, február 15-én tanulmányutat rendez Egyiptomba. Útirány: Budapest – Szófia – Konstantinápoly – Ankara – Aleppo – Damaszkusz – Jeruzsálem – Kantara – Kairó – Assuan – Théba – Kairó – Alexandria – Pireus – Athén – Nis – Budapest. Időtartam: 35 nap. Rendez tanulmányutat február 1-én Párisba, továbbá a tavasz folyamán Észak-Afrikába, Olaszországba, Konstantinápolyba és a francia Riviérára. 

Az egyetemi diákok agrársettlementje Dorozsmán

A szegedi egyetemi ifjúság népművelő és tanulmányozó csoportja, az úgynevezett „tanyai agrársettlement” most kezdte meg dorozsmai előadássorozatát.[1] A megnyitó előadásra több száz főnyi közönség gyűlt össze a községi közgyűlési teremben és nagy érdeklődéssel hallgatta végig a szegedi fiatalok előadását.

            Az iskolán kívüli népművelési bizottság nevében az előadások megszervezője, Czékus Frigyes üdvözölte az agrársettlement mozgalom tagjait, majd Buday György, a tanyai agrársettlement elnöke tartott előadást „A társadalmi fejlődés útja” címen. Előadásában részletesen ismertette az emberi együttélés kialakulását, a társadalmi gazdálkodás kifejlődését és jelenlegi krízisét. Ismertette az új magyar értelmi fiatalságnak azokat a törekvéseit, amelyek jó szándékkal fordulnak a magyar nép és munkásság súlyos életkérdései felé. Ezek a fiatalok új és szociálisabb világot akarnak  teremteni, és ezért keresik a kapcsolatot már most is a nép szélesebb rétegeivel. Ez a célja a szegedi fiatalok két éve működő agrársettlement mozgalmának is.

 

[1] Az előadássorozat első napját 1931. február 8-án tartották meg; az előadók névsora jól mutatja, hogy a munkában részt vettek a Művészeti Kollégium majdani tagjai közül többen (Buday György, Berczeli Anzelm Károly, Balla Sándor), de rajtuk kívül olyanok is (pl. Bocskay Kata, Baji János), akik különböző okok miatt a Művészeti Kollégiumba már nem kerültek bele.

Szegedi egyetemi ifjúság üléssorozata Dorozsmán

A Szegedi Új Nemzedék ismertette már azt a figyelemreméltó előadássorozatot, amelyet a dorozsmai közgyűlés termében rendeztek a szegedi egyetemi ifjak agrársettlement mozgalmának tagjai. Vasárnap délután újabb, több száz főnyi lelkes közönség előtt tartottak előadásokat a szegedi egyetemi ifjak. Az előadásokon a falusi és tanyai embereken kívül megjelent Steuer György dr. ny. államtitkár országgyűlési képviselő és kísérete is. 

Az egyetemi diákok agrársettlement mozgalmának újabb előadása Dorozsmán

Vasárnap délután több száz főnyi közönség részvételével rendezte meg a szegedi egyetemi ifjak tanyai agrársettlement mozgalma dorozsmai előadássorozatának legújabb előadását. Czékus Frigyes tanító üdvözölte a szegedi diákok mozgalmát, és tolmácsolta a dorozsmaiak lelkesedését, amellyel a szegedi diákokat fogadja. Utána Buday György, az agrársettlement elnöke tartott előadást és szociológiailag vizsgálta a magyar társadalmi problémák gyökereit. Bocskay Kata Ady Endre és Juhász Gyula verseiből szavalt, Horváth Péter[1] az élősdi állatokról és azok betegségokozó hatásairól tartott képekkel illusztrált előadást. Bálint Sándor vetítettképes előadást tartott a szegedi és dorozsmai élet történeti kialakulásáról, a pásztorkodás és a szegedi gazdálkodás kezdeteiről, Balla Sándor tréfás jogi eseteket mondott el, amelyeket az agrársettlement működése során hallott a különböző tanyacsoportokban.

[1] Horváth Péter és Bálint Sándor személyében az egyetem fiatal oktatói is bekapcsolódtak a munkába.

Az agrársettlement dorozsmai előadássorozatának harmadik napja

Tizennégy előadást tartottak Dorozsmán a szegedi egyetemi ifjak. A szegedi egyetemi ifjúság, már két esztendeje rendszeresen foglalkozik a szegedi és környéki tanyai és falusi nép problémáival. Rendszeres kiszállásokkal, tanulmányutakkal, előadásokkal igyekeznek kapcsolatot teremteni a tanyai és falusi nép különböző rétegei és a jövendő intelligencia között. Legutóbb Dorozsmán tartottak egy ilyen előadássorozatot az iskolánkívüli népművelési előadások keretei között.

Nyilvánosság elé lép a Művészeti Kollégium

A szegedi Bethlen Gábor Kör által rendezett Művészeti Kollégium előadásciklusának első összejövetele kedden délután zajlott le a központi egyetem előadótermében. Szokolay Béla, az Országos Iparművészeti Társulat titkára tartott igen érdekes, vetített képekkel illusztrált előadást: Népművészettől iparművészetig címmel. Az előadó meghatározta a népművészet helyzetét, amely távol a képzőművészettől és bizonyos fokig távol az iparművészettől, pusztán gyakorlatias. A nép nem ismeri a l’art pour l’art művészetet. 

Berczeli Anzelm Károly előadása az új drámai törekvésekről

Berczeli Anzelm Károly kedden délután nívós előadást tartott a progresszív drámáról a Bethlen Gábor Kör művészeti kollégiumának keretében. Lelkes közönség gyűlt össze a központi egyetem második emeleti előadótermében, hogy meghalgassa a fiatal írót, aki sok érdekes és eredeti megállapítást szögezett le a korszerű drámáról.

            A művészet – mondotta Berczeli – szeizmográfja a társadalmi forrongásnak, mert művészet szociális megnyilatkozása is, így szükségszerűen reagál a társadalmi ember új és újabb törekvéseire. A modern kultúrát egy általános személytelenülési folyamat jellemzi, amely az egyének jelentőségének összezsugorodását vonja maga után. Ezt célozzák a szervezetek, otthonok és szövetkezetek, és ennek az universalis szellemnek kifejeződései a művészet anti naturalisztikus, személytelenül groteszk és irreális formái. 

Előadás a német-osztrák vámunióról

Az egyetemi ifjúság Bethlen Gábor Körének gazdasági politikai kollégiuma szerdán este rendezi ezidei hetedik nyilvános előadását. Ez alkalommal a kiváló közgazdász Dános Árpád egyetemi professzor tartott érdekes előadást a német-osztrák vámuniónak Közép-Európára és különösen Magyarországra való hatásáról. 

A szegedi diákintézmények elismerése a MEFHOSz kongresszusán

A MEFHOSz kongresszusát most tartották meg Budapesten. Vasárnap a vidéki csoportok beszámolói kerültek sorra, amelyek közül feltűnést keltett a szegedi csoport munkája. Különös érdeklődéssel hallgatták meg az országos kiküldöttek a Bethlen Gábor Kör által kezdeményezett és az agrársettlement égisze alatt folyó munkáról szóló jelentést. Ez a munka alkalmas arra, hogy a szegedi egyetemi ifjúság a magyar tanyai problémákkal megismerkedjék. A munkásságáért a MEFHOSz Buday Györgyöt, a mozgalom vezetőjét tiszteletbeli taggá választotta.

A szegedi egyetemi ifjak testőrei és munkásai akarnak lenni annak a kultúrpolitikának, amelyet a história Klebelsberg-korszaknak fog emlegetni

A kibővített egyetemi Diák-asztal megnyitása

Hétfőn délben egy órakor nyílt meg gróf Klebelsberg Kunó jelenlétében a kibővített Egyetemi Diákasztal. Már hosszabb idő óta tervbe vették az egyetem professzorai azt, hogy a legszegényebb sorsú egyetemi hallgatóság részére is megfelelő minőségű és mennyiségű élelmezést biztosító diákasztalt állítsanak fel. Az előző években működő diákasztal napi 1,33 pengős áraival a legszegényebbeknek túl drága volt, és éppen ezért a hallgatóság egy része kénytelen volt a szegényházban kosztolni. Fogel József dr. egy. ny. r. tanár a Diákvédő Iroda volt vezetőjének kezdeményezése után az egyetemi Menza Bizottság tagjai: elsősorban Berecz János dr., Buday Árpád dr., Kiss Albert dr., Ereky István dr. voltak azok, akik a kérdést magukévá tették, s a Menza Bizottság többi tagjaival együtt mindent elkövettek, hogy a probléma megoldható legyen.

A szegedi egyetemi hallgatók agrársettlementje Tápén

A szegedi egyetemi ifjúság ezidei első nyilvános előadássorozatát vasárnap délután tartotta meg Tápén. A megjelenteket Tomori Viola üdvözölte. Buday György a mezőgazdasági termelés világhelyzetéről és az amerikai mezőgazdaság fejlődéséről tartott előadást, majd Erdei Ferenc tartott vetítettképes előadást, amelynek keretében bemutatta a mezőgazdasági eszközöknek és ezzel párhuzamosan a társadalmi, szociális fejlődésnek összefüggéseit. 

Az Emericana 10 éves jubileumának ünneplése

Kétnapos ünnepséggel ülte meg a Foederatio Emericana fennállása 10 éves jubileumát. Vasárnap reggel a Bazilikában Angelo Rotta pápai nuncius mondott szentmisét. Virág Ferenc pécsi püspök pedig szentbeszédet, s tizenegy órakor kezdődött a Vigadóban a jubileumi nagykáptalan. Sok ezer főnyi nagyközönség előtt hangzott el a Himnusz, amelyet az Acélhang dalárda Noseda Károly vezényletével adott elő.

            Az elnöklő commendator felszólítására Schwartz Elemér bejelentette, hogy külföldről sokan üdvözölték az Emericanát, így többek között Brilning [helyesen: Heinrich Brüning] német birodalmi kancellár,[1] Held bajor miniszterelnök[2] és még sokan mások. Bitter Illés commendator ezután néhány költői szóval vezette be a nagykáptalant.

            A commendator indítványára ezután egy perces felállással hódoltak a hősök emlékének, Kammenmayer Oszkár vezetésével pedig küldöttség koszorúzta meg a hősök emlékművét.

 

[1] Heinrich Brüning 1930. március 30. és 1932. május 30. között volt Németország kancellárja.

[2] Heinrich Held 1924. június 28. és 1933. március 15. között volt Bajorország miniszterelnöke.

Megalakult Szegeden a Szent István Bajtársi Egyesület Szent Gellért törzse

Szombat este bizalmas jellegű tanácskozás után megalakult Szegeden a Szent István Bajtársi Egyesület Szent Gellért törzse. Az alakuló gyűlésen megjelentek Muntyán István dr. táblai tanácselnök, Erdélyi László dr. egyetemi tanár, Nágel Manóné, vitéz Bakonyi Imre dr., a Szent István Bajtársi Egyesület vezérsége élén báró Zichy Chikán Móric dr. vezérrel és a szegedi egyetemi ifjúság egy része, amely a szegedi törzs alapját képezi. Először Muntyán István dr. szólott a megjelentekhez. Bevezető beszédében kifejtette, hogy az egyesület nem alkalmas a lelkek eltávolítására, hanem inkább összehozására. Törökország trónjának 13 évvel ezelőtt történt bukásával egy olyan folyamat vette kezdetét, amelyet csak aggodalommal szemlélhetünk. Ezzel a destruktív áramlattal kell az ifjúságnak szembe szállnia és győzedelmeskedni felette.

A Turul Szövetség a minisztériumhoz intézett memorandumában kéri az álláshalmozások megszüntetését

A Turul Szövetség Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Központjának fővezérsége hosszas tanácskozások után arra az elhatározásra jutott, hogy tiltakozó memorandumot nyújt át gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknek[1] az álláshalmozások ellen. Ezt a memorandumot a Fővezérség megküldte az összes kerületnek, így a szegedinek is azzal, hogy Aigner Károly dr. főispánhoz juttassa el.

 

[1] Károlyi Gyula gróf 1919. május 5. és 1919. július 12. között volt előbb az aradi, majd szegedi ellenkormányok miniszterelnöke.