A szegedi egyetemen 18 éve végez vallásos nevelő munkát az Emericana Egyetemi Hivatáskúriája. Volt történetében olyan időszak, amikor az ifjúság százával sorakozott fel a Szent Imrés zászlók mögött, később azonban zavaros elméletek és közös ideológiák hangzatos, de nehezen megvalósítható jelszavakkal igyekeztek az ifjúságot eltéríteni a katolikus felfogástól és az Anyaszentegyháztól. A vallási alapon működő egyesületek tevékenysége átmenetileg egyre szűkebb keretek közé szorult, mert kialakult az a tévhit, hogy a jó katolikus nem lehet egyszersmind jó magyar, illetve, hogy a vallási nevelésnek és a nemzeti nevelésnek külön keretek között kell folynia.

Azonban az Emericana kezdettől fogva hirdette, hogy a két fogalom: magyar és katolikus nem választható el egymástól, s ma is azt tekinti feladatának, hogy minél több öntudatos magyar katolikust neveljen a hazának. Ennek megfelelően állítja össze évről-évre a munkatervét. Az elmúlt években, amikor a Kárpátok és a Don közötti terület a hazáját és hitét védelmező magyar katona vérétől piroslott, az emericanás leánykezek kötőtűt vettek elő, és meleg téli ruháról gondoskodtak a kötelességét teljesítő honvéd számára. De ott voltak az idei vöröskeresztes gyűjtőnapokon is! Az sem kerülte el figyelmüket, hogy a betegnek jól esik, ha meglátogatják, hiszen több alkalommal lehetett őket látni katonakórházakban a sebesültek között. Sőt egy alkalommal műsoros estet is rendeztek szegedi sebesültjeink számára. Hogy van bennük szociális érzék és foglalkoztatják őket a népi problémák, annak bizonyítására megemlítjük, hogy a rókusi katolikus dolgozó lányok egyesületében is irányító munkát vállaltak. Tehát az emericanás lányok nem elégszenek meg a népi írók olvasásával és a magyarság hangoztatásával, hanem cselekszenek is.

Az ifjak ugyancsak együtt dolgoznak az iparos és munkás ifjúsággal. A szegedi katolikus legényegyletekben hetente tartanak történelmi, irodalmi és orvosi ismeretterjesztő előadásokat. Ez a tevékenység nem szórványos jelenség. Az elmúlt években volt rá példa, hogy egyetlen emericanás több mint 20 ilyen előadást tartott egy tanév lefolyása alatt. Az emericanás munka – és ebben egyedül állunk az egyetem bajtársi egyesületei között – kimondottan katolikus jellegű. Az ifjúság nevelésére szolgálnak az apród és csillagórák és a havonta tartott kuriálisok is, amelyeken katolikus világnézeti kérdéseken kívül tudományos előadások is hangzanak el, A folyó évi okt. 6-i és 24-i kuriagyűlések műsorából csak a következő számokra utalunk: „A Miatyánk filozófiája”, „A jellemről”, „A katolikus népi irodalom”, „Szuggesztió és autoszuggesztió”, „Mire tanítja az emericanás ifjúságot okt. 6-a””. Okt. 6-án a nyilvánosság számára rendezett világnézeti előadást az Emericana, s ez alkalommal Sándor István főiskolai tanár „Mit hoz a jövő?” címen tartott előadást. Okt. 23-án Mezőhegyesre rándultak ki az egyetemi hivatáskúria tagjai dr. Mester János dominus magister egyetemi tanár vezetésével, és ott megtekintették a méntelepet, a mintagazdaságot és a szeszgyárat.

Az említett munkásság folytatása mellett még november hóra tervbe vette az egyetemi hivatáskúria szexuáletikai előadások rendezését egyetemi és főiskolai hallgatóság számára. Az előadások megtartására hírneves budapesti és szegedi orvosprofesszorokat kér fel. Nagy vonalakban így fest az Emericana munkája az egyetemen. Nem nagy munkásság ez, de öntudatos katolikus fiatalság végzi. Az emericanások nincsenek sokan és jórészt nehéz anyagi körülmények között élnek: a legtöbben tanítgatással szerzik meg a tanulmányaikhoz szükséges anyagi eszközöket. Ennek ellenére munkával és áldozatkészséggel bizonyítják be, hogy napjainkban is hitvalló katolikusok akarnak és mernek lenni.

Katolikus Alföld VIII. /XXIII./ (1943) november 1. 69. oldal