Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén és a tegnapi napon több figyelemreméltó előadás hangzott el Szegeden. A város kultúréletének kétségtelen bizonyítékai ezek a színvonalas és érdekes tárgyú előadások, amelyeket mindenütt nagy és lelkes közönség hallgatott végig.

A Bethlen Gábor Körben a kedd esték című előadássorozat keretében dr. László Dezső, Kolozsvár országgyűlési képviselője beszélt az erdélyi szellemről. Az előadót dr. Halasy-Nagy József egyetemi tanár, a Kör elnöke köszöntötte. László Dezső előadásában kifejtette, hogy külön magyar lélek nincs, az teljesen egységes, egyes vidékek történelmi sorsa, népisége mégis kialakít a magyar lélek egységén belül külön szellemet. Az erdélyi szellem jellemzője az egyetemes látásra való törekvés, amely a helyzettel soha meg nem alkuszik, de reális érzéke van. Ez a szellem táplálta az erdélyi irodalmat, amely megdönthetetlen és kemény acélvár volt a magyarság számára a 22 éves kisebbségi életben. Ez az erdélyi szellem teremtette meg azt a bámulatos felekezeti egységet is, amelyre Erdély méltán lehet büszke. A főleg fiatal tanárjelöltekből álló hallgatóság rendkívül melegen köszöntötte az illusztris előadót fejtegetéseinek befejeztével, sőt néhány hozzászólás formájában több kérdést is intézett László Dezsőhöz a mai magyar erdélyi életről.

A Turul Szövetségben kedden kerületi Turul-napot rendeztek, amelyen a szegedi, szentesi, makói és hódmezővásárhelyi szervezetek kiküldöttei is részt vettek. A Turul-napon ifj. Fitos Vilmos és dr. Ambrus József országos diákvezérek tartottak előadást ifjúsági kérdésekről és a szövetség ideológiájáról. Ifj. Fitos Vilmos előadásában ismertette a magyarság biológiai és szellemi kialakulását, a fejlődését elősegítő, illetve akadályozó erőket: megrajzolta a magyarság mai arculatát, azokkal a sebekkel együtt, amelyeknek eltávolítása az új magyar ifjúság életprogramja. Ambrus József szerint a magyarság feladata nem az, hogy Európa bástyája legyünk kelet felé, mert eurázsiai nép vagyunk, s hivatásunk kelet és dél felé szólít bennünket. Ki kell emelnünk a magyar szellemiséget a tragikus magyar Holttengerből, s éppen ezért nem tűrheti a Turul ifjúsága, hogy bárki is visszacsempéssze azokat a bacillusokat, melyek a magyar testet 1919-ben egyszer már megbontották.

A Turul-nap egyébként az országzászló előtt megújított fogadalom ünnepélyes letételével ért véget, az egyetemista és főiskolás ifjúság élénk érdeklődése mellett.

Szegedi Napló XVII. (1941) március 27. 5. oldal