Mi motiválta, hogy tegyen hallgatótársaiért?
Én mindenképp az ellen a közönyösség ellen próbáltam tenni mindig, ami a hallgatókon volt megfigyelhető, és ami szerintem egész korosztályunk jellemző „betegsége”. Nagyon nehéz bármivel is megfogni a hallgatókat, ami talán – egy kevés jóindulatúsággal – a leterheltségükkel magyarázható. Tehát fő motivációmnak mindig is a hallgatók felrázását tekintettem.

Kik segítették munkájukat?
Nagyon sokat köszönhetek elődeimnek, akik alatt és – talán mondhatom – mellett dolgozhattam, így Mák Balázs és Telegdy Gergely elnök uraknak. Sokat tanultam tőlük, mind szakmailag, mind emberileg. Valamint természetesen az aktuális Hallgatói Önkormányzati tagoknak, szerencsére olyan emberekkel sikerült együtt dolgoznom, akikkel gyors és hatékony információs csatornát tudtunk kiépíteni, ami jelentős mértékben megkönnyíti a munkát.

Hogyan látja a mai felsőoktatás helyzetét?
Engem elsősorban a hazai felsőoktatás problémai közül a jelenlegi jogász képzés illetve annak problémái foglalkoztatnak, ami valóban válságos helyzetben van. Kiutat véleményem szerint az egyes szakképzések, szakirányú képzések jelenthetnek. Szerencsére karunkon talán előremozdulás tapasztalható e tekintetben, hiszen az Európai-jogi szakirány, a Német gazdasági jogi képzés, a Francia jogi képzés és Európa-politika speciális képzés mellet már az Amerikai jogi szakértői képzés is folyik. Nagy problémát jelent a jogászképzésben az is, hogy elsősorban elméleti oktatáson alapszik, ami sokszor nem ad teljes képet a szakmáról, ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati oldal bemutatására, így esetleg, hogy a hallgatók kipróbálhassák magukat szimulációs helyzetekben.

Meglátása szerint hogyan lehetne még többet tenni a hallgatókért?
Véleményem szerint a hallgatói érdekképviselet kulcsa a hallgatói képviselők és az oktatók folyamatos kapcsolattartása, hogy nemcsak az általános problémákat, de az esetlegesen felmerülőket is már kezdeti stádiumban megbeszéljék a felek. Persze ehhez mindkét oldal kompromisszumkészségére van szükség, valamint arra, hogy az oktatók egyenrangú partnerként kezeljék a hallgatói képviselőket. Ez azonban mindig az adott hallgatói képviselők erőfeszítésén és diplomáciai érzékén is múlik.

Milyennek kell lennie egy jó vezetőnek?
Egy jó vezetőnek mindenekelőtt jól ismernie kell azokat az embereket, akikkel együtt dolgozik, érteni kell a nyelvükön, hiszen egy kitűzött eredmény eléréséhez sok út vezethet, a jó vezető pedig megtalálja azt az utat, ami adott esetben a leghatékonyabb. Ez nem feltétlenül egy adottság csupán, rengeteg tapasztalat szükséges a jó vezetéshez. Akkor jó egy vezető, ha képes egyenletesen elosztani a feladatot a beosztottai között, úgy, hogy mindenki képességeihez mérten, arányosan legyen terhelve, és ehhez kell, hogy valóban jó emberismerő legyen.