A keresztény ifjúság és társadalom örömmel és lelkesedéssel fogadta a tanács döntését

Éppen ma három hónapja annak, hogy a szegedi egyetemen először tűzték ki a keresztet. A kitűzés ifjúsági nagygyűlés keretében történt és szimbolikus jelentősége volt. Azt jelentette, hogy ezzel bevonul a kolozsvári egyetem falai közé a kereszt szelleme is. Az a kereszt – nem szívesen idézzük a múltat – akkor lekerült a falról, de íme, három hónap elteltével örömhírtől visszhangzik az ország egész kereszténysége. Az egyetemi tanács, csütörtöki határozatában elrendelte a keresztnek az egyetem összes tantermeiben való kitűzését és ezzel a legendás szegedi keresztmozgalom dicsőséges befejezéséhez érkezett el.

Szeged keresztény társadalma és ifjúság csütörtökön egész nap rendkívül nagy érdeklődéssel várakozott a tanács döntésére. A bajtársi egyesületek helyiségeiben állandóan kisebb-nagyobb csoportok várakoztak, és tárgyalták az eseményeket. Mivel a tanács kedvező döntése ekkor már előrevetette árnyékát elhatározták, hogy este zenés-fáklyás felvonulást szerveznek és szerenádot tartanak a tanács tagjainak. A rendőrség intézkedésére azonban később ettől a tervtől elállottak.

            Délután 5 órakor ült össze az egyetemi tanács dr. Ditrói Gábor rektor elnöklete mellett. A tanácskozás este 8 óráig tartott, amelynek befejeztével hivatalos közleményt szerkesztettek a tanács határozatáról.

Hivatalos közlemény a tanács döntéséről

Tekintettel arra, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a keresztkérdésben való döntést az egyetemi tanács autonóm hatáskörébe tartozónak nyilvánította: A tanács elrendeli a keresztnek, mint az egyetemes keresztény kultúra szimbólumának az egyetem tantermeiben való kifüggesztését. A tanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozatával összhangban azt a felfogást vallja, és ezt kifejezetten hangsúlyozza, hogy az így kifüggesztett kereszt nem egy felekezetnek, vagy felekezeteknek a jelvénye,ennélfogva annak kifüggesztéséből sem most, sem a jövőben nem vonható le következtetés a Ferenc József Tudományegyetem törvényben megállapított állami jellege, sem pedig a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek (1848:XX. és 1895. XVIII. t.c.) törvényekben biztosított egyenjogúsága ellen. E határozatát a tanács maga foganatosítja. A tanács ugyanakkor foglalkozott azokkal a támadásokkal, amelyek bizonyos helyi és budapesti sajtóorgánumok részéről a tanács egészét, elletve egyes tagjait külön-külön is érték.

            A tanács a támadásokat a lehető legerélyesebben visszautasítja és amennyiben azok a büntetőtörvényekbe ütköznek, azok megtorlása iránt a szükséges lépéseket megteszi. A tanács valamennyi tagját véleményének megalkotásában elvi meggondolások, az egyetem érdeke és a törvénytisztelet szempontjai vezették. A tanács tagjai a nagyfontosságú ügyet teljes egyetértésben fejezték be.

Az ifjúság köszönete

A tanács határozatának nyilvánosságra jutása után megkérdeztük Falcione Loránd jogszigorlót, az Emericana kerületi assessorát, hogyan fogadja a keresztény harcoló ifjúság a határozatot. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: „Meghatódott szívvel gondolunk a mai nap jelentőségére, mely a keresztény öntudat diadalmas létét dokumentálja. Bebizonyosodott Szegeden, hogy a keresztény Magyarország egysége nemcsak a szóvirágos szónoklatokban, hanem öntudatos tettekben is megnyilvánul. Mi, a keresztért harcoló ifjúság hálás köszönetet mondunk a nagytekintetű egyetemi tanácsnak határozatáért, mert érezzük ebben is, hogy a közszeretetben álló professzoraink megértik a mi törekvéseinket, és minden idejüket áldozzák a tanulóifjúság boldogulására.

            A tisztelet és a szeretet hangján mondunk köszönetet Hóman Bálint magyar királyi kultuszminiszter úrnak, ki fáradtságot, pihenést és egészséget nem kímélve áldozta idejét a mi szerény törekvéseinkért és ki leghathatósabb támogatónk volt a keresztmozgalmunkban. De köszönetet kell mondanunk a keresztény Szeged és a keresztény Magyarország egész társadalmának, mely megértette törekvéseinket és egy emberként állt mellénk törekvéseink megvalósításáért. A köszönet hangján kell szólnom a keresztény magyar sajtóról, mely az ifjúság külön felkérése nélkül mindjárt az első óráktól buzgó harcosa volt törekvéseinknek. És én köszönetet mondok a keresztény magyar ifjúságnak azért a fáradtságot nem ismerő lelkes munkáért, amellyel hozzájárult a keresztmozgalom dicsőséges befejezéséhez. Végül nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a mozgalmunk egységet teremtett a magyar ifjúságban és azon keresztül az egész magyar keresztény mozgalomban, mit legfényesebben a napokban megindult országos keresztmozgalom is bizonyít. Kívánjuk, hogy ez a mi mozgalmunknál sokkal rövidebb idő alatt győzelmes befejezéshez érkezzen el, a magyar keresztény egység nagyobb dicsőségére.”

Öröm-tüntetés a korzón

Az esti órákban a Gizella téren nagyobb csoport gyülekezett össze, abban a hitben, hogy meg fogják tartani a tervezett felvonulást. Az ifjúság vezetőinek kérésére azonban a csoport csendben szétoszlott, és a korzón várt a tanács döntésére. A döntés híre még a tanácsülés időtartama alatt fél nyolc óra tájban a diákság tudomására jutott, és lelkes örömet keltett. A csendes tüntető séta este kilenc óráig tartott, amikor a diákok nyugodtan hazatértek.

            A kereszt kifüggesztése tudomásunk szerint a lehető legrövidebb időn belül megtörténik.

Szegedi Új Nemzedék XVIII. (1936) február 21. 1-2. oldal