Hóman Bálint nagyfontosságú nyilatkozata a kereszt mellett

A szegedi egyetem tanácsa, mint ismeretes, a keresztmozgalom ügyében felterjesztéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszterhez, hogy döntött-e a felterjesztés ügyében, ha igen, milyen értelemben?

            „Érdemleges döntésről voltaképpen nem lehet szó – válaszolta a miniszter – mert az ügy az egyetemi hatóság autonóm intézkedési körébe tartozik. A szegedi egyetem felterjesztését azzal küldtem vissza, hogy saját hatáskörében döntsön, megjegyezvén, hogy a kereszt kifüggesztése ellen a szabályzat szempontjából semmilyen kifogás nem támasztható, mint ahogyan a budapesti, pécsi egyetemen és a Műegyetemen is ki van a kereszt függesztve.”

            Hóman Bálint nyilatkozata ékes bizonyítéka annak, hogy az egyetem tanácsa részéről ebben az ügyben fölösleges aggodalmaskodás nyilvánult meg a tanács hatáskörének kérdésében. Ma, amikor az autonómiák annyit panaszkodnak a kormány beavatkozásának térhódítása miatt, valóban csodálatos, hogy a tanács maga adja fel az autonómiáját, s a kormányhatalomra akarja ruházni a döntés jogát. S íme a miniszternek kellett visszaadni az ügyet egyetemi hatáskörbe, mert semmi ok sincs arra, hogy ezt az egyetem saját hatáskörén kívül intézzék el. Szinte példátlanul álló jelenség az, hogy egy autonóm testület ilyen módon járjon el, és tegye ki magát az egész ország közvéleménye előtt ilyen kudarcnak.

            Ismételten leszögeztük már azt az álláspontunkat, hogy a kereszt ügye nem az egyetem belső kérdése immár, hanem a városé és a keresztény társadalomé. Mélységesen sajnáljuk, ha a kérdés körüli viharok a városra és a város egyetemére kártékonyan hatottak, de e sajnálkozással egyidejűleg meg kell állapítanunk, hogy minden vihart és kártékony következményt el lehetett volna kerülni, ha a tanács többségének óliberális gondolkodása az elintézésnek ezt a mesterkélt módját – egy szándékolt még rosszabb megoldás helyett – határozattá nem szentesítette volna. Ezt meg kellett állapítanunk anélkül, hogy sorainknak felelősségre vonás színezete lenne. Kár volt mélyen tisztelt egyetemi tanács elfogult és meggondolatlan lépésekkel okozójává lenni a történteknek. De borítsunk fátylat a múltra, s most már hivatalosan, országra szóló ünnepség keretében helyezzük a diadalmas keresztet az őt megillető helyre.

Az egyetem bölcsészeti karán hivatalos hatalommal eltávolították a keresztet a tantermekből

Az egyetemi ifjúság kereszt-mozgalma pénteken ismét szomorú fejezethez érkezett. Pénteken reggel, amikor a diákok megjelentek az előadáson, a termekben, legnagyobb csodálkozásukra nem találták már ott a kis fekete keresztet, amelyek csütörtökön még ott díszlettek. Minden teremből eltűnt a kereszt, csupán egy helyen maradt meg: Kogutowicz Károly dr. egyetemi tanár szemináriumában. Hogy itt miképpen maradhatott meg, azt egyenlőre nem tudni, tény az, hogy a Földrajzi Intézet altisztje nem kapott utasítást a kereszt levételére. Az ifjúság a kora reggeli órákban kisebb csoportokban tárgyalta az eseményeket, s élénk találgatás tárgyát képezte, hogy miképpen kerülhettek le a keresztek a falakról. Csütörtökön a tanítási idő alatt, míg a diákság az épületben tartózkodott, semmi esetre. Viszont pénteken reggel már nem volt ott. Így csak csütörtökről péntekre virradó éjszaka távolíthatták el azokat. A keresztek eltávolításának híre a városban gyorsan elterjedt és általános meglepetést okozott.

Meghitt beszélgetés Zolnai Béla dr. bölcsészkari dékánnal…

A Szegedi Új Nemzedék munkatársa pénteken délben felkereste dr. Zolnai Béla bölcsészkari dékánt és megkérdezte tőle, kinek az intézkedésére történt a kari tantermekben a keresztek levétele. Zolnai Béla dr. és munkatársunk között a következő, igen érdekes beszélgetés zajlott le:

– Méltóságos uram – kezdettük – bizonyára méltóztatott értesülni arról, hogy ma reggelre eltűntek a keresztek a bölcsészkar tantermeiből…

– Igen, értesültem – válaszolt a dékán – de úgy látom, hogy Önök kitűnően vannak informálva az eseményekről és előbb tudják a történteket, mint mi, az egyetem hatósága.

– Ennek bizonyára az a magyarázata, hogy az ifjúság helyesnek találja, ha először bennünket informál, s csak azután az egyetem hatóságát….

– Szerkesztő úr már szerdán délután járt itt a bölcsészeten…

– Igen itt jártam…

– Be is nézett a termekbe, s azt mondotta, hogy rendben van. …

– Úgy van, benéztem a termekbe, mert személyesen akartam meggyőződni a valóságról… lehet, hogy azt is mondtam, hogy minden rendben van… De szíveskedjék megengedni, hogy most én kérdezzek…

– Tessék!

– Szíveskedjék nyilatkozni arról, hogy kinek az utasítására történt a keresztek eltávolítása…

– Tiltakozom ez ellen a kérdés ellen, erre nem válaszolok…

– S miért nem méltóztatik válaszolni? Mert az egyetem felelős vezetője a rektor, ő nyilatkozhatik erről…

– Hiszen a rektor úr a dékán úrra hárította az intézkedést és felelősséget…

– Sajnálom, erről nem nyilatkozhatom.

Az egyetemi tanács határozata értelmében…

A keresztek eltávolításának ügye így nemcsak a diákok előtt, hanem előttünk is kissé titokzatosnak látszik, míg aztán illetékes helyen sikerült megtudnunk a keresztek levételének magyarázatát. Ennek a magyarázatnak a lényege a következő: Az egyetem tanácsa akkor, amikor az ifjúság memorandumát jóindulatú pártolással a miniszterhez terjesztette fel döntés végett, egyben úgy határozott, hogy a miniszter döntéséig ebben az ügyben további lépést tenni nem lehet, s a miniszter döntésének elébe vágni nem szabad.

            A tanácsnak ezt az álláspontját az Emericana vezetősége is magáévá tette, és megígérte, hogy az Emericana nyugodtan és békében várja ki a miniszter döntését. A tanácsnak ez a határozata, az Emericana ifjúsági vezére is megújította ezt az ígéretét, s ha a határozat ellenére mégis történt, vagy történik valami, akkor a karok dékánjainak kötelezettsége, hogy a fennálló határozatnak érvényt szerezzenek. Ezt pedig azt jelenti, hogy amennyiben a miniszter döntése előtt feltűzték, vagy feltűzik a keresztet, úgy ezen karok dékánjainak kell azok eltávolításáról gondoskodnia. Ez történt ebben az esetben is. Az egyetem kormányzó szerve a tanács, mely az egyetem kormányzatát sem az ifjúság, sem mások által nem engedi kiragadtatni a kezéből. Mindez természetesen nem érinti a tanácsnak az ügyben elfoglalt jóindulatú és pártoló állásfoglalását, amelyet a tanács továbbra is fenntart. Egyébként remélhető, hogy a miniszter döntése a lehető legrövidebb időn belül megérkezik. Megjegyzendő, hogy az egyetem Fodor utcai testnevelési intézetének hat termében még mindig ott díszlik a kereszt…

            Ilyenformán tehát másodszor is lekerült a feltűzött kereszt a szegedi egyetem faláról, hogy annyi meghurcoltatás után – reméljük, igen rövid időn belül – ismét, véglegesen visszakerüljön.

Szegedi Új Nemzedék XVIII. (1936) február 15. 1-2. oldal