Mettől meddig töltötted be az elnöki posztot?

2002-től 2003-ig az ÁJTK HÖK elnöke, míg 2003 februárjától-2005 februárjáig az EHÖK elnöke voltam.

Mire emlékezik vissza legszívesebben egyetemi éveiből?

Az egész egyetemista létre. Amikor az ember már dolgozik, és minden nap korán kel, gyakran jut eszébe, hogy mennyire jó is volt egyetemistának lenni. Ilyenkor rengeteg emlékkép villan fel, nehéz lenne felsorolni mindet, különösen nehéz lenne kiemelni ezek közül egyet- kettőt: a kialakult barátságok, a város, a beszélgetések, a szórakozás, mind-mind ehhez tartozik.

Mit tart legnagyobb eredményének / újításának elnöksége alatt?

Talán az EHÖK struktúrájának átalakítását, a bizottsági rendszer létrehozását, a SZTE-reo újság megalapítását. Legnagyobb eredménynek azonban azt könyvelem el, hogy hallgatótársaimat segíthettem tevékenységemmel, akár tudatában voltak ennek, akár nem.

Mi motiválta, hogy tegyen hallgatótársaiért?

Mindig is vonzott a társadalmi szerepvállalás. Van, aki csak beszél róla, és van, aki tesz is azért, hogy a körülette lévő dolgok fennmaradjanak, vagy adott esetben megváltozzanak. Közösségben lenni csodálatos dolog, ám a közösségért tenni is kell. Az egyetem alatt mindezt a HÖK keretein belül tudtam legjobban képviselni.

-Származott-e előnye HÖK-ös múltjából?

A HÖK jó tanulópénz egy egyetemistának. Rengeteg dolgot meg lehet tanulni: döntési mechanizmusn keresztül a tárgyalási készségen át az érdekérvényesítési technikáig. Ez az egyik előny, a másik pedig azoknak a színes személyiségeknek és egyéniségeknek (tisztelet a kivételnek) a megismerése, akikkel a HÖK-ös tevékenység során az ember találkozik.

Kik segítették a munkáját?

Rengetegen. Leginkább azok a hallgatók, akik közölték, ha problémájuk van, elmondták az ötleteiket és az építő kritikáikat ezzel is elősegítve az önkormányzat működését, hozzájárulva a hallgatóság körülményeinek javításához.

Mivel foglalkozik jelenleg?

Ügyvédjelölt vagyok Budapesten.

Mit tett a hallgatói mozgalomért?

A mozgalom szót valahogy sohasem kedveltem, nekem erről a szóról valami egészen más jut az eszembe. A hallgatói önkormányzatisághoz azonban remélem sikerült hozzáadnom valami értéket, de ezt hadd ne én értékeljem.

Hogyan látja a mai felsőoktatás helyzetét?

Viszonylag pozitívan ítélem meg a felsőoktatás helyzetét (hozzáteszem hallgatói szemszögből), azonban ráférnének bizonyos változtatások. Például korábban, egyetemista koromban is többször feltettem azt a kérdést, hogy miért képeznek olyan embereket, akiknek a szakterületén végzett munkájára a társadalomnak nem lesz szüksége. Hiába tanul rengeteget azért valaki, hogy elvégezzen egy egyetemet vagy főiskolát, ha az iskolapadból kikerülve nem tart igényt senki a tudására. Úgy érzem egy pár év múlva bizonyos szakokon ezen probléma kapcsán nem lehet majd a mostanában hangoztatott „versenyre” hivatkozni. Itt emberi sorsokról van szó…és lássuk be, hazánkban a verseny még nem eléggé kiegyensúlyozott.

Meglátása szerint hogyan lehetne még többet tenni a hallgatókért?

Ennek a kérdésnek a megválaszolását rábízom a jelenlegi HÖK-re.

Mit tenne még a hallgatói képviseletért?

Úgy érzem jó kezekben van a szegedi hallgatói képviselet. Az önkormányzatnak az a lényege, hogy magát alakítsa, magát újítsa meg. Én annak idején megtettem azokat a változtatásokat, amiket úgy éreztem, hogy meg kell tennem, a jelenlegi HÖK-ösök is biztosan tudják, hogy mik az aktuális problémák. Igazán a képviseletért nem sok mindent lehet tenni, csak képviselni és megtalálni a fórumot a képviselethez.

Milyennek kell lennie egy jó vezetőnek?

Ha én azt pontosan tudnám, lehet, hogy én lennék a miniszterelnök. Mindenesetre úgy érzem, hogy a jó vezető két legfőbb tulajdonsága a határozottság, ugyanakkor az emberség, miniszterelnök pedig nem szeretnék lenni.