Tüntető diáksztrájk – Csak néhány professzor tartott előadást egy-két hallgató jelenlétében

A szegedi egyetemen csütörtökön délelőtt már csak a néptelen folyosók és tantermek emlékeztettek a kétnapos botrányokra. Mint megírtuk, szerdán az egyetemi hallgatók úgy határoztak, hogy nem fognak járni előadásokra, mire a professzorok legnagyobb része bejelentette az illetékes dékánoknak, hogy nem tartanak órát, mert semmi értelme nincs annak, hogy ők pontosan megjelenjenek a tantermekben, a hallgatóság ellenben következetesen távol maradjon, s legfeljebb egy-két hallgató jelenjen meg. Szerdán már nem is volt a karokon sem rendes előadás. Ha meg is tartotta egy-két professzor az órát, az is csak inkább látszólagos volt. A tüntető hallgatóság ugyanis tartotta magát a sztrájkot kimondó határozathoz, a zsidó hallgatók pedig és azok az egyetemi ifjak, akik távol tartották magukat a rendzavarásoktól, nem mentek fel az egyetemre. Azonban Reinbold Béla dr. egyetemi rektor szerdán délelőtt közölte az egyes karok dékánjaival, hogy az órákat minden körülmények között meg kell tartani, abban az esetben is, ha csak egy hallgató is jelentkezik. A rektori intézkedés kapcsán itt is, ott is szórványosan voltak előadások, amelyeken alig két-három hallgató vett részt, sőt Jancsó professzor előadásaira mindössze egy önkéntes orvostanhallgató jelentkezett. Az órát azért megtartotta az előadó tanár. Az egyetemi hallgatóságnak az a része, amely az eddigi tüntetéseket rendezte csütörtökön nem mutatkozott egész nap a városban.

A rendőrség változatlan állhatatossággal őrzi az egyetemi épületeket, az ezekre az alkalmakra egyenruhába öltözött egyetemi altisztek igazoltattak a kapukban úgy, hogy már eleve meg volt akadályozva minden rendzavarás.

A bajtársi egyesületek vezetői minden erővel azon vannak, hogy féken tartsák a túlheves bajtársakat, s megakadályozzák, hogy az eddigi izgató és kívülálló elemek újabb tüntetésekre szervezzék az ifjúságot. A legteljesebb komolysággal s a következmények súlyának belátásával fogadták a kultuszminiszternek tegnapi nagy beszédét, amelyben a legkíméletlenebb eljárást jelentette be a rendbontókkal szemben.

Hogy mennyire befolyásolhatók azok az egyetemi ifjak, akik részt vettek a tüntetésekben, mutatja az a kis epizód, amely a tüntetések második napján történt. Ki volt adva a jelszó, hogy nem mennek órára a jogászok. Útra készen állottak a hallgatók a folyosón, amikor megjelent Kolosváry Bálint dr., a magyar magánjog professzora, hogy bemenjen a tanterembe, és órát tartson. Nagy meglepetésére azt látta, hogy a tanterem üres, hallgatói ellenben kint állnak a folyosón. Érthető felháborodással kérdőleg fordult az illetők felé, akik kijelentették, hogy nem lesz óra. Kolosváry professzor erre megjegyezte, hogy minden egyébtől eltekintve az úri illem megkövetelte volna, hogy ha már nem akarnak órára menni, bejelentsék neki ezt a körülményt. Erre sarkon fordult, és otthagyta a hallgatókat. A professzor haragos magatartása megijesztette a fiúk nagy részét, s dacára a többség ellenkezésének, négy tagból álló deputáció bement Kolosváry professzor szobájába, bocsánatot kértek tőle, s kérték, hogy tartsa meg az előadását. Mikor kijelentették, hogy ez a többség óhaja, Kolosváry Bálint dr. bement a tanterembe, és megkezdte az előadást. Az előadáson, mivel ekkor már eltávoztak az izgatók köreikből, csaknem az egész évfolyam megjelent.

Szegedi Napló III. (1927) november 25. 3. oldal