Az 1956. Szeged, a MEFESZ megalakulása című gránit emlékművet Tóth Béla készítette a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának felkérésére. Az alkotáson a szervezet megalakulásakor készült csoportfénykép bronz mása található. Az emlékművet 2006-ban adták át, az egyetem Tanulmányi és Információs Központjának parkjában.

Kevéssé ismert tény, hogy az 1956-os forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden, a MEFESZ ülésén fogalmazódtak meg, annak október 20-ai nagygyűlésen.

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ ifjúsági szervezet volt 1956-ban, amely megtörve a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.

 

Diákok tömege a MEFESZ nagygyűlésén

Október 16. a Hallgatói Önkormányzatiság és az Egyetemi Autonómia napja. 1956. október 16-án, Szegeden, az Auditorium Maximumban gyűltek össze a szegedi diákok, abban az előadóban, ahol bölcsészettudományokat hallgatott József Attila és Radnóti Miklós is. A gyűlést a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) hívta össze, de bölcsész- és joghallgatók vették át az irányítást: Kiss Tamás, Lejtényi András és Tóth Imre. Ekkor még maguk sem gondolták, hogy a Bölcsészettudományi Karon összegyűlt diákok százai mozgalmat indítanak, mely forradalomhoz vezet.

 

A diákok elhatározták, hogy az állampárt ifjúsági és diákszervezetétől, a DISZ-től független, önálló, demokratikusan szerveződő diákszervezetet indítanak, létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t. Politikailag elfogulatlan érdekvédelmi szervezet hívtak életre, melynek hírére a 1956. október 20-i hivatalos nagygyűlésén már az egyetemi hallgatóság nagy része képviseltette magát, köztük a MEFESZ vezető alakjaival, Kiss Tamással és Lejtényi Andrással. Támogatásukról küldött táviratot a Budapesti Agrártudományi Egyetem, a Műszaki Egyetem és a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola.

 

A MEFESZ politikai követelései

 

Kiss Tamás felolvassa a követeléseket

A gyűlésen lefektették a szervezet alapszabályát, majd 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Az oktatási kérdéseken túl a társadalom igényeit is megfogalmazták. A pontok között szerepelt az orosz nyelv privilégiumának megszüntetése, diákszállók építése, valamint olyan forradalmi követelések mint a szovjet csapatok kivonása, illetve demokratikus változások sürgetése. A tájékoztatás szabadságát; szabad, demokratikus választásokat a megszálló orosz csapatok kivonását követelték politikai céljaik között, továbbá azt, hogy március 15-e legyen nemzeti ünnep.

 

A Mozgalom hírére a követelésekhez október 21-23. között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott. Több egyetemen tartottak a szegedihez hasonló gyűléseket, köztük az október 26-án megrendezett Műegyetemi demonstráció volt az egyik legemlékezetesebb.

Forradalmi tömeg a Klauzál téren

 

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakulása egy olyan folyamat motorja volt, mely megrázta az elnyomó rendszer korlátait. Az egyetemi ifjúság forradalmi erőként lépett fel. A szegedi hallgatók követelései a forradalom jelszavaivá váltak.

 

Az emlékmű átadásakor Kiss Tamás, a MEFESZ egyik alapító tagja reményét fejezte ki, hogy ha a TIK-be érkező fiatalok ránéznek az emlékműre eszükbe jut, hogy van kötelességük a nemzettel szemben. "Mi azt éreztük akkor, hogy fel kell szólalnunk, tennünk kell valamit; most egyelőre nem kell tenni, de ha szükség van rá, akkor vegyék ők is a bátorságot és szólaljanak meg, mert a fiatalságra szükség van" - fogalmazott.

 

2012. október 16., MEFESZ megemlékezés

 

hallgatoimozgalom.hu

További QR-pontok:

Lejtényi András Emléktábla

Auditorium Maximum