egykori EKF HÖK gazdasági elnökhelyettes (2000-2001, 2006-2008),
EKF HÖK elnök (2001-2006),
HÖOK FEB elnök (2009-2010)

Hogyan került kapcsolatba a hallgatói mozgalommal? Mikor? Mely intézményben?

2000 novemberében, az Eszterházy Károly Főiskolán, amikor egy kedves csoporttársam javasolta (Ő akkor már HÖK-ös volt), hogy a következő választásokon én is induljak.

Mi motiválta abban, hogy bekapcsolódjon az érdekképviseleti tevékenységbe?

Már az általános és a középiskolában is tagja voltam az ottani DÖK-nek, illetve IDB-nek. Ennek ellenére nem volt kifejezett szándékom az érdekvédelmi tevékenység folytatására, inkább a szakmára szerettem volna koncentrálni. Szerencsére az élet úgy hozta, hogy (talán mondhatom ezt) mindkettőt sikeresen végezhettem.

Milyen volt akkor az egyetem/főiskola légköre?

Változatos, lüktető. Rengeteg hallgatói hagyomány keringett, de csupán 1-2 olyan, ami intézményi szintű volt, annak ellenére, hogy akkor még nem volt kari struktúra az EKF-en. Volt viszont 140 körüli szak vagy szakpár, ami már magában hordozta azokat a veszélyeket, melyek végül a legtöbb hagyomány elhalásához vezettek.

Melyek voltak az akkori idők legfontosabb „hökös” kérdései, hallgatói érdekképviseleti problémák?

A legnagyobb problémák az információ-áramlás, a juttatások elosztása és a térítési díjak mértéke körül alakultak ki, illetve volt jó pár oktatókkal kapcsolatos panasz, melyek rendezése sokszor már tanulmányi és vizsgaszabályzatot érintett.

Mi volt a tisztsége? A feladata? Mely területeken vett részt a hallgatói mozgalomban (intézményi, országos)?

Rengeteg tisztséget tölthettem be az évek alatt. Kezdetben (2000-2001) gazdasági elnökhelyettes, majd elnök (2001-2006), majd újra gazdasági elnökhelyettes (2006-2008) az Eszterházy Károly Főiskolán. Mellette váltakozó rendszerben (a mi régiónkban ez így volt szokás) a régió képviseletében is szerepet vállalhattam, majd legvégül 2009-2010-es elnökségi időszakban a HÖOK Felügyelő Bizottságának elnöki feladatait láthattam el.

Milyen munkamódszerekkel dolgozott akkor a HÖK?

Maga az intézményi HÖK (a karosodás után FHÖK) mindig is erősen centralizált szervezet volt, jól identifikált szakmai területekkel. A saját területét mindenki úgy szervezte meg, ahogy azt ő látta jónak, de igazodni kellett a közös irányvonalhoz.
A hallgatók vélemény-nyilvánításának több módja is volt: hallgatói fórumok, levelező-listák, személyes megkeresések.
Az információ-nyújtás kezdetben listákon, plakátokon, transzparenseken keresztül, majd (az internet térnyerésével) egyre inkább digitális/elektronikus úton történt.

Mennyiben volt Érdekképviselet, mennyiben Hivatal és mennyiben Szolgáltatószervezet az a HÖK, amiben részt vett?

Gazdász beállítottságom miatt talán százalékban fejezném ki: kezdetben 40 érdekképviselet, 40 hivatal és 20 szolgáltatás. Az évek alatt ez folyamatosan átalakult 30-30-40 irányba, majd a Hallgatói Centrum megalakulásával ez ma már 70-20-10 körül lehet.

Kikre emlékszik vissza, kikkel dolgozott együtt?

Számba venni is nehéz, annyi kiváló (mind szakmailag, mind emberileg) hallgatóval, kollégával dolgozhattam együtt az évek során. Személy szerint az intézményemből a saját korosztályomból Ringert Csabát és Budai Józsefet emelném ki, akikkel szoros barátság is alakult a szakma mellé. Az országos érdekképviseletből szívesen emlékszem (és tartjuk ma is a kapcsolatot) a régióbeli kollégákra, Sulák Lacira, Sebestyén Csabára, Hircsu Ákosra vagy a fiatalok közül Szabady Szabolcsra és Gáspár Marcellre. A távolabbi intézményekből mindenképpen szeretném megemlíteni Teleki Lacit, akivel megannyi estét/választmányt/elnökségi ülést/stb. jogászkodtunk/érveltünk át, Filep Bálintot, akivel (nem csak) gazdasági kérdésekben mindig könnyen megértettük egymást; Lasztovicza Gábort, akivel a kubai szivarok iránti vonzalom is közös kapocs; Czár Tomit, akivel megannyi bulit éltünk meg együtt, vagy éppen Török Márkot, aki ifjonti hévvel is megfontolt és karizmatikus tud lenni. A HÖOK Elnökök közül örülök hogy együtt dolgozhattam Barthel-Rúzsa Zsolttal, aki hatalmas szerénységgel végezte a munkát, Ekler Gergellyel, aki számomra igazi elnök-típus volt (és akinek megválasztásakor én voltam a levezető elnök), Miskolczi Norbival, akinek hatalmas munkabírása volt, majd rövid ideig Körösparti Péterrel is.
Történetet nem szívesen emelnék ki egyet, mert megannyi élményben lehetett részem (legyen az hajnalba nyúló választmányi ülés Szombathelyen, kétszerre levezényelt HÖOK Közgyűlésről, az emlékezetes szegedi, debreceni és pécsi közgyűlések, ülések, stb.)

Mi az, amit sikeresnek ítél a hallgatói mozgalomban?

A legnagyobb sikerem a HÖK felkészítése és átvezetése a kari struktúrára (FHÖK+kari HÖK-ök), valamint a két legfontosabb intézményi, hallgatókat érintő szabályzat (tvsz és juttér) megreformálása.

Mi az ami nem zárult sikerrel, vagy nem sikerült úgy megvalósítani (akkor), ahogy szerették volna?

A részidős (levelező, esti és távoktatásos) képzésben részt vevő hallgatók széleskörű bevonása az érdekképviseletbe vagy legalább a vélemény-nyilvánításba.

Véleménye szerint a magyarországi hallgatói mozgalom esetében milyen értékekről beszélhetünk?

Tradíció, szakmaiság.

Mi a hallgatói mozgalom üzenete a ma felsőoktatási ifjúságának?

Ezt a mozgalom mai képviselőinek kellene megmondani.

Mit csinál ma?

Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola Tanulmányi és Információs Központ Hallgatói Centrumának az igazgatója vagyok.

Mi az, amit mai életében is alkalmaz, használ a hallgatói mozgalomban megszerzett tapasztalatokból, tudásból?

Felsőoktatási kapcsolatok, csapatmunka, irányítás, konfliktus-kezelés, odafigyelés.

Van-e valamiféle kapcsolata a felsőoktatással, egykori egyetemével/főiskolájával, és a HÖK-kel?

Igen, szoros. Mind intézményi, mind felsőoktatási szervezeti/szereplői szinten.

A Belvedere Meridionale megbízásából készítette Polgár Zsuzsanna 2012. 05. 03-án